Órákon át tartó értelmetlen csapatmegbeszélések? Minden új ötletet kritizáló kolléga? Vagy netán teljes káosz a fejedben, kavargó az érzelmek és racionális gondolatok?

Mindezekre a helyzetekre nyújt megoldást Edward De Bono hat gondolkodó kalap módszere. Elsősorban csoportos döntéshozásra lett kifejlesztve, de hatékonyan használható egyéni döntéseknél is.

Mi teszi különlegessé a 6 kalap módszert?

Gyakran előfordul, hogy egyszerre több mindent szeretnénk csinálni, és a gondolataink közt is kuszaság uralkodik. Egyszerre szeretnénk óvatosak és kreatívak is lenni, és ez nem sikerül. A hat kalap lényege, hogy egyszerre csak egy irányba tereli a gondolkodásunkat. A párhuzamos gondolkodás alapja, hogy mindenki egyidejűleg egy irányba tekint. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a csapat megbeszélésen mindenki például a tényekre koncentrál. Ugyanígy ha egyénileg használod a módszert, akkor egyszerre csak egy dologra koncentrálsz. Mennyivel könnyebb valaminek csak az előnyeire koncentrálni, mint egyszerre vizsgálni az előnyeit és a hátrányait is, miközben próbáljuk elnyomni az érzelmeinket.

Milyen kalapokat vehetünk magunkra?

A különböző gondolkodási irányokat különböző színű kalapok szimbolizálják. Ha rajtunk van valamelyik kalap, akkor az azt jelenti, hogy a kalap által meghatározott irányba nézünk, aszerint gondolkodunk.

Fehér kalapban

A fehér kalap semleges és objektív, a tényekkel és adatokkal foglalkozik. Olyan kérdésekre keressük a választ a fehér kalapban mint:

• Milyen információnk van?
• Milyen információkra van szükségünk?
• Hogyan szerezzük meg a szükséges információkat?

A fehér kalap lehetőséget ad ellenőrizhető, szilárd tények feltárására, valamint mások véleményének, akár érzéseinek a kifejezésére is.

Piros kalapban

A piros kalap az érzelmekre fókuszál. A színe is a dühre, az érzelmekre utal.

Az üzleti életben kevés lehetőség adódik arra, hogy kifejezzük az érzelmeinket. Próbálunk logikusak lenni, holott az intuíciónak nagyon fontos szerepe van a döntéshozatalban. A piros kalapban nyugodtan kifejezhetjük ezeket az érzelmeinket. Az érzéseket nem kell sem megmagyarázni, sem megindokolni. Egyszerűen csak ki kell fejeznünk magunkat. Ezt a kalapot mindig egy adott ötletre, vagy helyzetre alkalmazzuk.

Fekete kalapban

A fekete kalap a komor, sötét, és komoly szemléletet képviseli. Ebben a kalapban óvatosabbak, körültekintőbbek vagyunk. Könnyebben látjuk az ötlet hátrányait, mint előnyeit.

A fekete kalapban könnyen felmérhetjük a kockázatokat. Olyan kérdésekre kaphatunk választ mint:

• Mi sülhet el rosszul?
• Mik a potenciális problémák?
• Milyen veszélyeket látunk?

Sárga kalapban

A sárga kalap napfényes és pozitív. A reményt és pozitív gondolkodást testesíti meg. A sárga kalapban egy adott ötlet értékeit keressük, ellentéte a feketének. Fontos, hogy ezeknek az értékeknek logikusnak kell lenniük, ne a fantáziánkat használjuk hozzá. A sárga kalap lényegében az optimista gondolkodást szimbolizálja, a lehető legjobb forgatókönyvekre koncentrál.

Zöld kalapban

A zöld kalap a természetetet, bőséget idézi. A kreativitás és új ötleteket jelzi. Zöld kalapban választási lehetőségeket, alternatívákat mutatunk be. Ez a kalap a tudatos és ösztönös kreativitást is lehetővé teszi. A kalap olyan embereket is a kreativitásra ösztönöz, akik alapvetően nem tartják magukat kreatívnak. A zöld kalapban nem alkotunk ítéletet, és nem értékeljük az ötleteket. A provokáció fontos része a zöld kalapos gondolkodásnak. Arra használjuk, hogy kimozdítsuk magunkat a megszokott gondolkodási mintákból.

Kék kalapban

A kék kalap a kontrollt jelképezi, a gondolkodási folyamat szervezésével és a többi kalap hatékony használatával foglalkozik. A kék kalapot általában a csoport vezetője vagy a megbeszélést levezető személy viseli. A megbeszélés elején kék kalapban döntjük el a többi kalap használatának a sorrendjét és a napirendet. Ebben a kalapban határozzuk meg a folyamat tárgyát, a fókuszt, a problémát és alakítjuk a kérdéseket. Így fogalmazzuk meg az összegzést, a következtetéseket akár a folyamat közben, akár a folyamat végén.

A kék kalapot tehát a tárgyalás elején és végén is használhatjuk.

Az elején a következő kérdésekre kaphatunk választ:

• miért vagyunk itt?
• Mi a helyzet vagy probléma?
• mit szeretnénk elérni?

A tárgyalás végén a következőket foglaljuk össze a kék kalapban:

• Mi az eredmény?
• Mi a terv?
• Mi a megoldás?

Nézzük meg mindezt a gyakorlatban

A kalapokat tetszés szerinti sorrendben használhatjuk. Egy kalapot többször is visszavehetünk, de akár egyesével is használhatjuk a kalapokat. Érdemes a megbeszélés elején letisztázni a kalapok sorrendjét. A még rövidebb megbeszélések érdekében pedig határozzuk meg az adott kalapra szánt időt is. (pl. 1 ember – 1 perc).

Egyéni probléma megoldás során saját magunk választjuk ki a kalapok sorrendjét. Az alábbiakban egy egyszerű példát olvashatsz a kalapok használatáról.

Kék kalap

Végig gondolom a problémát és a kalapok sorrendjét. A problémám, hogy felajánlottak egy magasabb pozíciót a cégen belül, viszont ez sokkal több munkával és nagyobb felelősséggel járna. Vegyesek az érzéseim ezzel kapcsolatban.

Piros kalap

Érzéseim:

• bizonytalan vagyok, nem tudom, hogy elfogadjam-e az állásajánlatot.
• büszke vagyok arra, hogy nekem ajánlották az állást.
• Félek, hogy az új munkakör mellett nem jut majd elég időm a magánéletemre.
• Izgatott vagyok az új lehetőség miatt.

Fehér kalap

A tények, információk:

• A mostani munka körömben 3 éve dolgozom.
• Az ajánlatra 3 napom van válaszolni.
• A pozícióhoz tartozó feladatok…..
• Az elvárt munkaidő: heti 40 óra.

Zöld kalap:

Kreativitás, új ötletek:

• beszélek leendő főnökömmel, és megkérdezem, hogy mik az elvárásai
• kifaggatom a barátaim, akik hasonló pozícióban dolgoznak, hogy hogyan oldják meg a munka és magánélet egyensúlyát
• utánaolvasok jobban az időgazdálkodásnak, elmegyek arra a tréningre, amit már régen kinéztem
• beszélek a mentorommal

Kék kalap:

Összegzem, hogy mire jutottam.

Mivel még van időm válaszolni az ajánlatra, először jobban utána járok a témának. Beszélek a leendő főnökömmel, a barátaimmal és a mentorommal is. 2 nap múlva újra visszatérek a témára és meghozom a döntést.

Természetesen a többi kalapot is lehet használni egyéni gondolkodásban is. Én általában olyan helyzetekben használtom a módszert, amikor vegyes érzelmeim vannak egy lehetőséggel kapcsolatban. Mondhatjuk úgy is, hogy amikor az eszem és a szivem nem ugyanazt mondta.

Edward De Bono számtalan esetet felsorol, amikor a módszer bevezetése után lényegesen lerövidült a csoportos döntéshozatal ideje. Az egyik említett nagyvállalat a nemzetközi projektek megbeszéléseivel korábban 30 napot töltött. A 6 kalap módszer bevezetése után mindez 2 napra csökkent.

Ha megtetszett a módszer, akkor olvasd el a könyvet is, hogy még jobban meg tudd érteni a módszer lényegét. Vagy írj bátran nekem is, ha kérdésed van!