Halogatás: “A halogat igével kifejezett magatartás; az a cselekedet, hogy vmit halogatunk; vmely cselekvésnek, teendőnek, eseménynek ismételten egyre későbbi időre való halasztása.” (Arcanum)

Tim Urban a TED beszédében bemutatja, hogy mi is játszódik le egy halogatásra hajlamos ember agyában. A videóhoz magyar myelvű felirat elérhető. 

Általában jobban érezzük magunkon a nyomást egy feladattal kapcsolatban, ha közeledik a határidő, és ezért van, hogy hatékonyabbnak érezzük magunkat, ha valamit az utolsó pillanatban végzünk el. De tényleg hatékonyabbak vagyunk ilyenkor? És ha igen, megéri ez az egész? A stressz, az idegeskedés az utolsó pillanatban változó dolgok miatt, hosszú éjszakák a számítógép felett eltöltve. Egyáltalán nem éri meg. Mit tehetsz, ha hajlamos vagy a halogatásra? A Mindtools összeszedett néhány hasznos tippet, ami segíthet neked abban, hogy hogyan győzd le a halogatást.

Ismerd fel

Az első lépés, hogy felismered és bevallod magadnak, hogy egy feladatot mindig későbbre halasztasz. Ne keverd össze a feladatok megtervezését a halogatással. Vékony határ húzódik a tudatos tervezés és a halogatás közt. Azonban, ha igazán őszinte vagy magaddal, akkor biztos megérzed, hogy mi az, ami a tudatos tervezésed része, és mi az, ami halogatás.

Miért?

Igazán izgalmas és fontos, hogy időnként elgondolkodjunk azon, hogy miért teszünk egyes tevékenységeket. És miért halogatunk bizonyos lépéseket? Ha megérted a halogatás okát, akkor tudsz kitalálni rá megoldást.

A halogatás tipikus oka

Kellemetlen feladat

Rendszerint azokat a teendőket halogatjuk, amikhez nincs kedvünk. Érdemes azonban mélyebbre ásni. Azért kellemetlen, mert nem tudod hogyan állj neki? Tökéletesen akarod csinálni? Elképzelhető természetesen az is, hogy egyszerűen tényleg csak nincs kedvünk a feladathoz. Nekem ilyen például az adminisztráció. A kellemetlen feladatok esetében az első lépés az, hogy elfogadod, hogy valóban Neked kell megcsinálnod az adott munkát. Tervezd meg, hogy mikor végzed el a feladatot, és légy erős! A tervezésnél vedd figyelembe az energia szintedet is. Ha nagyon nem megy, akkor gondolj arra, hogy milyen negatív következményei lehetnek annak, ha kicsúszol a határidőből. Vagy mi történik akkor, ha egyáltalán nem csinálod meg a feladatot?

Túl nyomasztó a feladat

Néha úgy tűnik, hogy az előttünk álló feladat túl nagy falat számunkra, és ez nagy nyomást tud ránk helyezni. Ezért inkább későbbre halasztjuk a megoldást. Mindezt megelőzhetjük, ha a nehéz feladatoknál időben segítséget kerünk. A nagy feladatot több kisebb, egyszerűbb lépésre bonthatjuk, pont ugyanúgy, ahogy a hosszú távú céljaiddal is teszed.

Tudáshiány

A tudáshiány érzete szorosan kapcsolódik a második ponthoz. Egy feladat azért is lehet nyomasztó, mert úgy érezzük, hogy nincs meg hozzá a megfelelő tudásunk. Ebben az esetben is opció lehet a segítségkérés. Vagy pedig kezdd a munkát brainstorminggal. Ötletelj azon, hogy hogyan tudnád elvégezni az adott teendőt. A lényeg, hogy kezdd el a tervezést időben. A tervezés a sikeres időgazdálkodás alapja. 

Perfekcionizmus

Míg néhányan azzal küzdenek, hogy magas teljesítményt tudjanak nyújtani, mások túlságosan törekszenek a tökéletességre. Ha te inkább az utóbbi csoportba tartozol, akkor meg kell tanulnod, hogy időnként hibázhatunk. Még a gyárak is számolnak bizonyos százalék selejtes termékkel a gyártás során, úgyhogy emberként is teljesen rendben van, ha valaki hibát vét. Tartsd szem előtt a prioritásaid és az életed “nagy köveit”. Nem kell mindig tökéletesnek lenned. Járj utána az elvárt teljesítmény szintjének, és csak annak az elérésére törekedj!

Jutalmazás

Saját magad megjutalmazásának a megtervezés célkitűzési folyamat fontos része. Jutalom lehet bármi, amit jutalomként fogsz fel, valamilyen különleges program egyedül vagy másokkal, vagy valaminek a megvásárlása, amit már régen vársz. Találd meg az egyensúlyt a feladat nehézsége és a jutalom szintje között.

Majd = most

Limpár Imrétől hallottam az egyik beszédében a majd = most módszerről. A technika lényege, hogy bármikor, amikor azt mondanád, hogy “majd megcsinálom”, azonnal elvégzed a feladatot. A majd jelentése most lesz. Természetesen a nagyobb vételű teendők elvégzéséhez több idő szülséges, így nem biztod, hogy rögtön meg tudod csinálni a halogatott feladatot. Azonban a pár perces intéznivalóknál teljesen jól használható a módszer. A nagyobb projekteket pedig kisebb feladatokra tudod bontani, hogy könnyebben haladj. A technika implementáláshoz csupán az akaraterődre lesz szükséged.

A gyakorlatban

A fent említett módszereket vegyesen alkalmazom, amikor úgy érzem, hogy valamit halogatni kezdtem. Először végiggondolom, hogy mi lehet a halogatás oka. A legtöbb esetben az unalmas, adminisztratív feladatokat halogatom. Úgyhogy, amikor észreveszem, hogy a feladatlistámon már egy ideje ugyanaz a dolog szerepel, akkor beillesztemen a naptáramba. Ha rendszeres feladatról van szó, akkor minden nap elvégzek belőle egy picit, mondjuk napi 10 percben. Felugrik az emlékeztető a képernyőmön, és egészen addig ott hagyom, amíg el nem készítem a feladatot. Általában annyira idegesít a kis ablak, hogy inkább gyorsan megcsinálom a munkát.

Mielőtt bármilyen technikát kipróbálnál, győződj meg róla, hogy a feladatlistád összhangban van a hosszú céljaiddal és értékrendeddel. Ne feledd, hogy a változáshoz idő kell, légy türelmes magaddal szemben (is). Minden nap egy-egy apró lépés is közelebb visz a céljaidhoz. Keress meg, hogyha több kérdésed van a feladataid menedzselésével kapcsolatban.

*Borítókép: icon0.com (Pexels)